XXXV. Fejezet

Sziasztok!
Mindenkinek kellemes hétvégét kívánok.
Köszöntöm az új feliratkozót, remélem mások is követik majd. A kedves kommenteket is hálásan köszönöm. Bár az előző fejezet nagyon kevés szerettemet kapott, azért remélem a nyugis, szerelmes részek is elnyerik a tetszéseteket, nem csak azok, ahol annyit kínlódtak szegények...

xxxBecca


XXXV. Fejezet

Arra ébredtem, hogy eszméletlenül zsibbad a karom. Meg akartam mozdítani, de nem tudtam. Oldalra fordítottam a fejem és megláttam a göndör fürtöket szétterülve magamon. Hirtelen minden beugrott. A csodálatos szeretkezés, életem legmeghatározóbb szexuális élménye.  Elaludhattunk, és olyan pózban, hogy Harry félig rajtam feküdt, a fejét nyakhajlatomba fúrva. Aztán lecsúszott a karomra, és most azt éreztem, hogy milliónyi hangya mászkál a bőröm alatt, és fájdalmas, hogy nem jut vér a kezembe. Óvatosan ki akartam húzni, de Mr. Szexisten azonnal megmozdult, és felnyitotta ragyogó szemeit. Rám fókuszált, és széles mosoly ömlött el az arcán.
- Hello! – búgta mély, szexi hangján és már hajolt is felém. Ajka az enyémre tapadt, a nyelve abban a pillanatban siklott át a számba, és a keze azonnal rásimult a mellkasomra. Mikor elváltak ajkaink megkérdezte:
- Jól vagy? Minden rendben? –aggódva vizslatta az arcomat.
- Istenien vagyok! –kétkedve nézett vissza rám – Komolyan mondom. Jól vagyok, ne aggódj! – odahajoltam és most én csókoltam meg. Sóhajtva viszonozta, és felém mozdult. Hozzám simult, meztelen testünk kezdett felforrósodni. A keze felfedezőútra indult, a hátamon kalandozott, aztán a fenekemre vándorolt, és megmarkolta. Éreztem, ahogy pillanatok alatt izgalomba jön. Hatalmas pénisze életre kelt, a hasamnak feszült. Belenyögtem a szájába, és lecsúsztattam a kezem kettőnk között. Megmarkoltam, mire akkorát nyögött, mintha fájdalmai lennének.
- Lou! Megőrjítesz! Egyfolytában kívánlak. Hmm… Olyan finom vagy. Fel akarlak falni.
- Akkor tedd meg! –bíztattam. Én is ugyanannyira kívántam őt. Hogyne kívántam volna? A világ legszebb, legizgatóbb pasija megvadul értem, hogy állhatnék ellen ennek?
Az ajka végigcsókolta a nyakamat, a felsőtestemet, elidőzött a mellbimbóimnál, hisz mostanra jól tudta mennyire érzékenyek, és elindult lefelé a hasamon, amikor megszólalt a csengő.
- Ne figyelj rá! – morogta a köldökömbe. – Akárki az, majd elmegy.
Az ajka közé vette a makkomat, és finoman rászorított, amitől a testem ívbe feszült, és a kezemmel odakaptam, hogy hajába markolva rányomjam a fejét. Készségesen hagyta, hogy a torkáig hatoljak. Az ereimben felforrt a vér. Néztem, ahogy gyönyörű szája szétfeszül, hogy magába tudjon fogadni teljesen. A szemeit könny lepte el, de semmi jelét nem adta, hogy kellemetlen lenne a dolog, sőt…nyögött közben, olyan izgatóan, ami még jobban feltüzelt.
A csengő erélyesebben, és hosszabban szólalt meg. Ezt már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Aztán pár másodperc múlva újra. És újra. Ennek fele sem tréfa.
- A büdös picsába! – káromkodott Harry - Akárki az, leveszem a fejét! - Mászott le az ágyról és indult a kaputelefon felé, anyaszült meztelenül. Elszorult a torkom, olyan gyönyörű volt.
- Ki az? – kérdezte köszönés nélkül.
- Jó napot!  Meghoztam a pizzát.
- Mi nem rendeltünk pizzát. –válaszolta Harry értetlenkedve.
- Őőőő.  Mr. Zayn Pain rendelte a pizzát. Nem jó helyre hoztam? – kérdezett vissza a futár, mert aggódott, hogy rossz címre jött. Harry felnevetett.
- De igen. Elnézést. A barátom rendelte, és elfelejtettem. Második emelet. – tette még hozzá, aztán vigyorogva jött be a szobába.
- Idióták! – morogta, de közben fülig ért a szája. Magára kapta a farmerét, félig felhúzta a cipzárt, mert álló farka megakadályozta, hogy teljesen bezárja. Áthúzta a fején szakadt, fehér pólóját, ami leért a combjáig, eltakarva a problémás részt. Mezítláb indult az ajtó felé, ahol már kopogott a pizzás.
A futár biztos valami ketyós, mert kiabálva köszönte meg a borravalót. Elég furcsa volt.
Mikor becsukta az ajtót, Harry hangosan felnevetett. Felkönyököltem, és kíváncsian vártam, hogy mi vidította fel ennyire. Belépett a hálóba, hatalmas tenyerén egyensúlyozva a nagy dobozt, a másik kezében két tányér, és szalvéta. Leült az ágy szélére, a pizzát középre tette. A kartonhoz a rendelés visszaigazolása volt hozzátűzve. Leszakította, és a kezembe adta.

 1 db mamutpizza, tükörtojás, sonka, dupla sajt.
Megrendelő: Zayn Pain  +36 854 252564
Cím: Unicorn street 22. II/4.
Megjegyzés: Ha nem reagálnak, feküdjön rá a csengőre, és nyomja két percen át, amíg be nem engedik. Hallássérültek!

Mikor végigolvastam, kitört belőlem a röhögés.
 - Hallássérültek, mi? Ezek esküszöm nem normálisak. - Abban a pillanatban rezgett a telefonja az éjjeliszekrényen. Érte nyúlt, a kijelző fölé hajolt. Aztán olyan hahotába kezdett, hogy a könnye is kicsordult. Nem is tudta elmondani, mi áll az üzenetben. Kivettem a kezéből és elolvastam:

Drágáink!
Biztosan elfeledkeztek arról, hogy a testeteknek más szükségletei is vannak. Egyetek szépen, fehérjedús változatot rendeltünk. És napi 3 liter folyadékbevitelről is gondoskodjatok!
Üdvözlettel: Dr. Zayn  Malik

Már nekem is folytak a könnyeim. Nemcsak a nevetéstől, hanem a megkönnyebbüléstől is. Életemben nem gondoltam volna, hogy a fiúk ennyire jól fogadják majd a dolgot. Rettegtem, hogy most azon fog elbukni a kapcsolatunk, hogy a srácok szétszekálnak bennünket. De erről szó sincs. Velünk együtt örülnek, hogy végre összejöttünk Harryvel, és jószívvel gondolnak ránk. Az, hogy még pizzát is küldtek, roppant figyelmes dolog. Hatalmasat korgott a gyomrom, amikor megéreztem az illatát. Rádöbbentem, hogy ma még egy falatot sem ettünk. Amíg bent voltunk a központban, a felfokozott vágy miatt eszembe sem jutott az evés, és szerintem Harrynek sem. Amikor végeztünk, végképp nem járt más a fejünkben, csakhogy minél hamarabb egymásnak eshessünk. Utána bealudtunk. Így délután hat körül már nem is csoda, ha baromi éhesek voltunk.
Harry kinyitotta a dobozt, és tányérra tett egy óriási szeletet. Felültem, hogy enni tudjak. Rájöttem, hogy meztelen vagyok, ezért az ölembe akartam húzni a takarót, de egy erős kéz tartotta vissza.
- Felejtsd el, hogy eltakarod magad! Nem tudok betelni a látványoddal.
- Ne szórakozz! Nem eszem pucéron, amikor te itt ülsz nyakig felöltözve.
Abban a pillanatban ugrott fel, és húzta át a fején a pólóját, majd szinte azzal a mozdulattal tolta le a nadrágját, és lépett ki belőle. Úgy néztem, hogy nem is pislogtam. Erős combjain feszültek az izmok, ahogy egyik lábáról a másikra állt, felettük himbálózott súlyos pénisze. Lankadtan is figyelemreméltó példány. Nagyot nyeltem, de már el is feledkeztem az evésről. Nagy nehezen elszakítottam a pillantásom a farkáról, és felnéztem az arcába. Ő is hasonló tekintettel nézett rám. Az alsó ajkát megnyalta, aztán erősen beharapta, az orrán át lélegzett, elég nehézkesen.
- Na jó… Igazad van. Fel kell öltöznünk, vagy egy falatot sem fogunk enni megint. –lemondóan lehajolt, és visszavette az imént ledobált ruhadarabokat, majd a fotelhez lépett, és odadobta a pamutnadrágomat meg a kifakult kék pólómat. Belebújtam, és próbáltam másra gondolni, mint a szexre, de nem igazán sikerült. Harry előrehajolt, felemelte a pizzás dobozt, és a tányérját, majd elindult a konyha felé. Én is fogtam az enyémet, és követtem. Értettem az észjárását. Az ágyban még felöltözve sem lennénk biztonságban, tuti hogy öt percen belül egymásnak esnénk. Jobb, ha elválaszt bennünket az asztal.
A konyhapultnál ült, hosszú lába lelógott a földre a bárszékről. Bekapcsolta a rádiót, kellemes zene töltötte be a teret. Mosolygott rám, és kitöltött egy nagy pohár narancslevet. Maga mellé húzta a másik széket, és megütögette, hogy üljek oda.
Felkucorodtam a magas alkalmatosságra, az egyik lábamat magam alá húzva. Gyerekkorom óta így szeretek ülni, de otthon anyu sosem engedte. Mindig rám szólt, hogy üljek normálisan. A felnőtt létnek, és a különlakásnak sok előnye van. Többek között az, hogy úgy ülök, ahogy akarok, és nem botránkoztatok meg senkit, ha a pasim seggére csúsztatom a kezem, és jól belemarkolok.
- A tűzzel játszol te kis meggondolatlan! Egyél szépen, és közben ne fogdoss, vagy éhen halva fognak ránk találni úgy, hogy közben benned vagyok. – ezen felkuncogtam, de vizuális típus lévén, megjelent előttem a kép, ahogy hátulról átölel, és mélyen kitölti a testemet.  A torkomba egy gombóc nőtt, alig tudtam lenyelni tőle a falatot.
- Mit csinálunk este? – kérdeztem ártatlanul. Harry odakapta a fejét, és felhúzta a szemöldökét.
- Ugye azt akartad kérdezni, HOGY csináljuk este? –aztán kacsintott egyet, és visszafordult a tányérjához, de a mosoly nem hervadt le az arcáról. Az enyémről sem.