LII. Fejezet

Sziasztok!
A sulikezdéshez jár nektek egy új rész,,,,aki pedig már nem jár suliba, azok az ősz első napja miatt érdemelnek meg egy kis olvasni/kikapcsolódni valót....
Remélem jól telt a napotok, nekem ez már a második "rémes" a sorban, remélem ez már az utolsó.
Köszönöm a kommenteket, továbbra is remegő gyomorral várom őket (ebben nincs semmi túlzás, ha látnátok, nagyon nevetnétek rajtam...) és örömmel üdvözlöm az új feliratkozókat. Nyugodtan írhatnak ők is véleményt, mert mindig kíváncsi vagyok az új olvasók benyomásaira (de nagggyoooon!!)...
Kellemes hetet, jó könyvcsomagolást, korai kelést, őszi esőt és esetleg egy új Cortezszerű ( vagy opcionálisan Louis, vagy Harry) osztálytársat/kollégát.

xxxBecca

LII. Fejezet

Szinte végszóra Kendall kilépett a fürdőszobából, mire a fiúval együtt földbe gyökerezett a lábunk. Majdnem meztelen volt. Egy átlátszó kombinészerűség lengedezett a teste körül, de az anyag inkább csak sóhajtás volt, mint kézzel fogható dolog. Teljesen átlátszó volt, semmit nem takart. Sötét mellbimbói szinte átszúrták az anyagot, és gyereklányosan simára borotvált szeméremdombja sem maradt rejtve a kíváncsi tekintetek elől. Jobban mondva az elől az egy kíváncsi tekintet elől, ami nem az enyém volt. Engem a döbbeneten kívül minden más érzés elkerült. Végre a lány is felnézett. A látvány őt is sokkolta. Ott állt a pincér, álla a földön, a szájából épp csak ki nem csordult a nyál, a szemei kocsányokon lógtak, és ott álltam én, letörölhetetlen vigyorral és felhúzott szemöldökkel.

Kendall sikkantott egy aprót, sarkon fordult és berohant a fürdőbe. Végpontnak jó erősen becsapta az ajtót. Próbáltam rendezni a vonásaimat, hogy rajtakapottnak, és dühösnek tűnjek, de roppant nehezemre esett, mert hihetetlenül elégedett voltam a kis műsorral, amit fizetett álbarátnőm produkált. Aztán eszembe jutott, hogy mindez nem megrendezett közjáték volt. Akkor viszont mi a tökömnek vette szexire a figurát? Egy pamutpizsama alkalmasabb lett volna a mai estéhez. Összeráncoltam a szemöldököm, és immár valóban dühös arccal fordultam, a még mindig sóbálványként álló szobapincérhez.
- Remélem, tudod tartani a szád?! – kihalásztam még egy bankjegyet a zsebemből, és a kezébe tettem, hogy nyomatékot adjak a kérésemnek. Azt hiszem ebből rájött, hogy az elmúlt percek részletes leírásáért komoly pénzt szakíthat le egy szennylaptól. A srác csak bólintani tudott, aztán keservesen nagyot nyelt, és robotpilóta üzemmódra kapcsolva megfordult, majd kimasírozott a szobából. Halkan húzta be az ajtót, és ahogy odanéztem, még egyszer láthattam ámuldozó arckifejezését.
Újra elmosolyodtam, és tétován a kanapéhoz sétáltam. Leheveredtem, és a telefonomért nyúltam, hogy írjak egy sms-t Lounak. Épp azt ecseteltem neki, hogy mennyire hiányzik, amikor hallottam a zár kattanását a fürdőszoba felől. Felpillantottam. Kendall arca jelent meg a résnyire nyitott ajtóban. Körülnézett, aztán megkeresett a pillantásával.
- Elment? – kérdezte aggodalmas hangon.
- Igen, szerintem azóta már minden vonatkozásban.
Nem tudtam megállni, hogy lecsapjam a magas labdát, amit feladott. A szája vicsorba rándult, így jelezve, hogy nem volt jó poén, de engem nem érdekelt.
Teljesen kitárta az ajtót, és kilépett a fürdőből. A szobában csak az asztalokon égtek a lámpák, így sejtelmes volt a fény. Ahogy átvágott a hálón, és belépett a nappaliba, a kombiné lágyan lengedezett a testén. Jobban megnéztem magamnak, ahogy lassú, párducra emlékeztető mozgással közelített felém. Tipikus modellalkat. Nekem az iskolai csontvázat juttatta eszembe. Széles vállairól úgy lógtak a karjai, mintha bármikor elválhatnának a törzsétől. Kulcscsontja és a bordái teljesen kirajzolódtak a bőre alól. Hetyke ( szerintem szilikonnal turbózott) mellei idegenül hatottak vézna testén. A hasa inkább homorú volt, és az intim testrésze is csontosnak tűnt. Egyáltalán nem volt szexuálisan izgató. Egy női szeméremdomb hús nélkül, szerintem ez inkább lehangoló. A lábai olyan hosszúak voltak, hogy fárasztó volt végignézni rajtuk. Egyébként sem volt értelme, csak csontok és ízületek halmaza, ami úgy kapcsolódott fiús csípőjéhez, mintha utólag pattintották volna a helyére. A combjai közé befért volna az öklöm, amitől hirtelen kirázott a hideg. Éhező afrikai gyerekek képei ugrottak be elmém vetítővásznán. Mire mindezt végigvettem magamban, odaért hozzám, én pedig mély levegőt vettem, és Louistól átvett szokásom alapján, bent is tartottam. El nem tudtam képzelni, mit akar tőlem.
Ahogy megállt előttem, ő is végignézett rajtam, én pedig követtem a pillantását. Majdnem feküdtem a szófán, a lábaimat szétvetettem, az egyiket lelógattam a földre. Az ingemet kihúztam a nadrágomból, és az félig felgyűrődött a derekamon, egy kis részt megmutatva a hasamból. Pont a v vonalam látszott ki, amitől minden nő ( és a kicsi Lou is) elalél. Felnéztem Kendall arcába, és láttam, hogy megcsillan a szeme. Önkéntelenül összehúzódott a gyomrom, és félelem kezdett úrrá lenni rajtam.
Csípőre tette a kezét, és elmélyült hangon azt kérdezte: - Nem nyitod ki a pezsgőt? –odahajolt a szerviz-kocsihoz, aztán a kezembe adta az üveget.
Azon morfondíroztam, hogy már csak az ronthatna a helyzeten, ha be is rúgna, de persze a neveltetésem nem engedte, hogy egy nőt így megbántsak. Viszont egyre jobban motoszkált bennem a kérdés, hogy miért meztelenül akar pezsgőzni.
- Dehogynem. Máris. Nem fázol? – kérdeztem. Ennél jobb nem jutott eszembe, amivel anélkül mutathatnék rá hiányos öltözékére, hogy vérig sérteném.
- Nem! Sőt! Kezdek kimelegedni… - válaszolta, és megnyalta hozzá az ajkát. Libabőrös lettem, és nem a jó értelemben. Kezébe vette a kristálypoharakat, és várt.
Kinyitottam a pezsgőt, a két pohárba töltöttem, de eszem ágában nem volt eliszogatni vele. Koccintottunk, ő egy hajtásra lehúzta az egészet, én pedig a számhoz emeltem, és inkább csak beledugtam a nyelvem, mint ittam belőle.
A poharakat az asztalra állította, és visszafordult hozzám. Nagyot sóhajtott, és elkezdett fölém hajolni.
Hirtelen nem is tudtam, mit reagáljak, de mire felocsúdhattam volna, az egyik lábát átvetette a csípőm fölött, és lovagló ülésben elhelyezkedett rajtam. Hosszú haja az arcomba hullott, ahogy lehajtotta a fejét, és a nyakamat kezdte csókolgatni. Olyan döbbenet lett rajtam úrrá, hogy totál lefagytam. Mit kell csinálni, ha ilyen helyzetbe kerül az ember? Mégse dobhatom le magamról a földre.
- Mit csinálsz? – kérdeztem végül, bár tudtam, hogy ez olyan idióta kérdés, hogy az szégyen.
- Olyan izgató vagy. Gondoltam elüthetjük az időt. –duruzsolta a mellkasomba, amin ügyes ujjaival már kigombolta az ingemet, és szája nedves nyomot hagyva garázdálkodott a bőrömön. Épp egy megfelelő kifogáson gondolkoztam, ami nem olyan átlátszó, mint a fáj a fejem, de nem jutott eszembe semmi használható, mikor olyat tett, amitől egy sikolyféle szaladt ki a számon. Lenyúlt az ágyékomhoz, és megmarkolta a péniszemet. Egy öblös morgással készült ehhez az akcióhoz, de panaszos nyögésbe fúlt a hangja. Vadul markolászta ernyedt férfiasságomat, és még csókolgatni is elfelejtett meglepetésében, amikor rájött, hogy nem vagyok felizgulva.
- Ne stresszelj drága! – suttogta, ahogy úrrá lett a döbbenetén – Nem baj, ha neked több idő kell.
Újra masszírozni kezdte a farkamat, de addigra én is összeszedtem magam. Lenyúltam, megszorítottam a csuklóját, és eltoltam magamtól. A szemei hatalmasra nyíltak a csodálkozástól.
- Ne haragudj, de ez nekem nem megy. Nagyon fáradt vagyok, és az érzelemmentes szex nem az én műfajom.
Ez volt a legjobb kifogás, ami eszembe jutott ebben a fél percben, és reméltem, hogy elég nagyvonalú ahhoz, hogy ezt el is fogadja. Kellemes csalódás lett volna, de persze nem így történt. Panaszosan felmordult: - Na ne már. Komolyan meg se próbálod?
- Bocsáss meg, de mint mondtam, hulla vagyok. Egy turnéról érkeztem, majdnem 36 órája nem aludtam, és egyébként sem fekszem le idegenekkel.
- Aha. – jött a mindentudó válasz. A teste megfeszült fölöttem, az arca lenéző, furcsa grimaszba rándult. Várt még egy pillanatot, aztán nagy sóhaj kíséretében feltápászkodott rólam. Vissza se nézett rám, ahogy bemasírozott a fürdőszobába, én pedig idegesen túrtam fel a hajam, és próbáltam túltenni magam a sokkon. Nem csak az vágott mellbe, hogy meg akart dugni, hanem az is, hogy még halvány gerjedelem sem fogott el. Mindig az igazi nők vonzottak, akiken van némi hús, nem csak a bőr, de azért ez nem elég indok arra, hogy ilyen szituációban ne keltse fel az érdeklődésemet. Ezek szerint már biszexnek se nevezhetem magam. Ezen jó darabig el kell még rágódnom, hogy megemésszem.
Amíg ezen agyaltam, újra nyílt az ajtó, és Kendall lépett ki rajta egy pamutpólóban, és egy hozzá való sortban. Így sokkal emberibb volt. Lehet, hogy ebben a ruhában nagyobb sikerrel járt volna nálam. Felálltam a kanapéról, és próbáltam normális mederbe terelni a kapcsolatunkat.
- Még egyszer elnézésedet kérem. Azt hittem, a menedzsment letisztázta veled, hogy miről szól ez a történet. Új lemezzel jövünk ki nemsokára, és ilyenkor kell valami konc a sajtónak, amiről lenyúzhatják a húst az utolsó cafatig. – Elhúzta a száját, de látszott rajta, hogy kurvára böki a csőrét a dolog.
- Igen, tudom. Azt is mondták, hogy nincs időd csajozni, és egyébként is magadnak való típus vagy, de arra számítottam, ha már együtt kell töltenünk néhány éjszakát, akkor legalább levezethetjük a feszültséget.
- Szuper a konditerem. - csúszott ki a számon, de már akkor tudtam, hogy rosszat mondtam, amikor még nem is válaszolt.
- Barom! – csak ennyit mondott, aztán kiturkálta a mobilját hatalmas ridiküljéből, és sértődötten kivonult a teraszra.
Megrántottam a vállamat. Pont leszarom, hogy mi a véleménye rólam. Engedtem egy kád vizet, elmerültem a habokban, és végre elküldtem az sms-t Lounak.


úgy hiányzol, hogy belepusztulok.
holnap ilyenkor már otthon leszek.
nagyon szeretlek. vigyázz magadra.
H.


Nem jött rá válasz. Megnéztem, hogy hány óra van. Te jó ég! Éjjel háromnegyed kettő. Már biztosan alszanak. Magam elé képzeltem az arcát, ahogy békésen alszik, Eleanorral a karjában, és Alfons-zal a hasán. Mosolyognom kellett. Épp megpróbáltam erőt venni magamon, hogy kivonszoljam magam a vízből, mikor megzörrent a telefonom. Ahogy megláttam az üzenet feladóját, széles vigyor ült ki az arcomra.

Hahó Tigris!
Azt hittem, már egy sms-t sem írsz.
Nem tudtam elaludni, olyan rossz érzésem volt.
Megmagyarázhatatlan féltékenység vett rajtam erőt.
De most már jó. Nekem is hiányzol. Alig várom h. hazaérj.
Siess, mert nagyon kívánlak!!!!
xoxo Kicsi

Elmosolyodtam, aztán értelmezve az üzenetet elszégyelltem magam. Megérezte, hogy Kendall bepróbálkozott nálam. Ez ijesztő dolog, de fantasztikus is. Én is érzem őt, innen a távolból. A hiánya szinte fojtogat.